Hajó elemzések

A hajó története

A USS New Mexico, az amerikai haditengerészet egyik csatahajója volt, mely az I. Világháború végétől, a II. Világháború végéig (1918 - 1946) teljesített szolgálatot. Nevét az amerikai tengerészeti hagyományok alapján, az USA 47. tagállamáról kapta és egyben névadó hajója is lett egy új csatahajó osztálynak.

Építése

A hajógerinc lefektetésére, 1915. október 14-én került sor a new york-i hajógyárban. Másfél évnyi kemény munkát követően 1917. április 23-án, megtörtént a hajót vízrebocsátása. Méreteit tekintve a hajó hossza 190 méter, vagyis 624 láb, míg szélessége 29,69 méter, azaz 97 láb és 5 inch volt és teljes terheléssel, a vízkiszorítása elérte a 33.000 tonnát. A törzs páncélzata 343 mm (13.5 inch) volt, ami a lőszerraktárakat és a gépészeti helyeket védte a hajón. A törzs más helyein a páncélzat 203 mm (8 inch) volt. A fő lövegtornyok 460 mm-es (18 inch) frontpáncélzatot kaptak, de a barbetták is (ezeken ülnek a tornyok) 330 mm-es (13 inch) páncélzattal voltak ellátva a lövéseknek kitett oldalakon. A fedélzet páncélvédettségét 89 mm-es (3.5 inch) páncéllemezek alkották, a parancsnoki torony oldalait, pedig 290 mm (11.5 inch) vastagra tervezték a mérnökök.

Az elkövetkező, közel egy év során beépítésre került a csatahajóknál most először alkalmazott új turbó-elektromos meghajtó rendszer is. A turbó-elektromos meghajtás, abban különbözik a korábbi megoldástól, hogy a nagynyomású gőzzel működő turbinák már nem a szükséges áttételeken keresztül közvetlenül hajtják meg a hajócsavarok tengelyeit, hanem elektromos generátorokat láttak el mechanikai energiával. Ezen generátorok által termelt villamos energia pedig táplálja a hajót meghajtó elektromos motorokat. Ennek a rendszernek az előnye az, hogy a turbinák fordulatszáma sokkal jobban szabályozható és tartható az optimális értéken, illetve ezáltal jobban optimalizálható a hajóval megtehető távolság is. A rendszer további előnye még az is, hogy az elektromos motorok mindenféle mechanikai áttétel és forgásirány váltó berendezés nélkül képesek a meghajtást biztosítani, mind előre, mind hátrafelé menetben, így ezzel súlyt és a karbantartás igényt lehet csökkenteni. Az új meghajtásnak köszönhetően, az Új-Mexikó végsebessége elérte a 21 csomót.

A végső simítások során beépítésre kerültek a fegyverek és a felépítmény is. A hajó fő fegyverzetét tizenkét darab 356 mm-es (14”/50 kaliber) ágyú képezte, melyek négy toronyba voltak csoportosítva, tornyonként három ágyúval. A lövegtornyok tömege, egyenként 980 tonnát nyomott. A másodlagos fegyverzetet 127 mm-es (5”/51 caliber) ágyúk képezték, melyekből 14 darab volt a hajón. Ezek az ágyúk a későbbiek során, 1942-ben eltávolításra kerültek.

Lőszer feltöltés a New Mexico-n

A hajó légvédelmét 76 mm-es (3 inch) fegyverek alkották, melyek helyüket később 127 mm-es (5” /25 kaliber) ágyúknak adták át. Ebben az időben ezek a fegyverek voltak az általános légvédelmi fegyverek az amerikai haditengerészet csatahajóin. A hajó fel volt még szerelve 2 db 21 colos, azaz 530 mm-es torpedóvető csővel is.

A legénység létszáma 1.084 fő volt a tisztekkel és a matrózokkal együtt.

Szolgálati évek

1918 - 1940

A hajó végül 1918. május 20-án lépett szolgálatba, első kapitányával Ashley Herman Robertsonnal a fedélzetén. Az első teszteket követően 1919. január 15-én, az Új-Mexikó elhagyta New York-ot, hogy elkísérje a George Washington utasszállító hajót a franciaországi Brest-be. A George Washington volt az a hajó, ami Woodrow Wilson amerikai elnököt hazavitte a versailles-i békekonferenciáról. Még ez év július 16-án, kinevezték az újonnan alapított Csendes-óceáni Flotta zászlóshajójává. Kinevezését követően három nappal elhagyta Hamptont/Norfolkot, hogy átkelve a Panama Csatornán megérkezzen Los Angelesbe, Kaliforniába augusztus 9-én.

A Panama-csatornán való áthaladáskor

Az elkövetkező tizenkét év során részt vett számos hadgyakorlaton, a Csendes-óceánon és a Karib-tengeren az Atlanti Flotta és a Csendes-óceáni Flotta kötelékében. Megannyi alkalommal cirkált a dél-amerikai kikötők közelében és használták a kormányrendszer automatizálását szolgáló, korai fejlesztéseknél is. (PID controllers)

1925-ben az Új-Mexikó megfordult Ausztrália és Új-Zéland partjainál is.

Az atlanti és csendes-óceáni hadgyakorlatokat követően végül 1931. márciusában a hajót visszarendelték a philadelpiai öbölbe, ahol megkezdődött a hajó nagy felújítása és modernizációja. Ennek keretében felújításra került a turbó elektromos meghajtás is, az új Curtis turbinák révén. A felújítás során a régi 76 mm-es légvédelmi fegyverek átadták helyüket 8 db új, 130 mm-es (5”/ 25 kaliber) ágyúnak. 

A modernizáció végeztével a hajó visszatért a Csendes-óceánra, ahol segédkezett a taktikai műveletek fejlesztését célzó hadgyakorlatoknál. Egészen a flotta 1936-os XVII. hadgyakorlatáig az Új-Mexikó volt az egyik leggyorsabb csatahajó az Amerikai Haditengerészetnél. 21 csomós végsebessége nagyobb volt a legtöbb amerikai csatahajóénál, de ugyanakkor csak másfél csomóval volt gyorsabb mint a japánok leglassabb csatahajójának végsebessége. Végül ez vezetett az Észak-Karolina és a Dél-Dakota csatahajó osztályok új hajóinak kifejlesztéséhez.

1937-ben az Új-Mexikó látogatást tett Hawaii partjainál, mielőtt tovább indult az alaszkai Dutch Harbourba, ahol számos hajóval egyetemben részt vett a sarkköri hadászat igényeit felmérő hadgyakorlaton. 

1940 - 1943

Ahogy a háború viharfelhői egyre inkább gyülekezni látszottak, az Új-Mexikó támaszpontját 1940. decembere és 1941. májusa között a hawaii-szigeteki Pearl Harbor jelentette.

Később a hajót átrendelték az Atlanti Flotta kötelékébe, így június 16-án megérkezett a norfolki tengerészeti bázisra, ahonnan járőrözési céllal járta az atlanti partokat, megelőzendő egy lehetséges német támadást. A későbbiekben aztán többször is kíséretet adott kereskedelmi hajókonvojoknak az Atlanti-óceánon keresztül, védve azokat a német támadásoktól. Ezek a kíséreti feladatok általában 7-14 napos szolgálatok voltak.

1941. december 10-én aztán a norfolki öbölben egy szerencsétlen baleset folytán a hajó összeütközött az Oregon nevű szállítóhajóval, ami az ütközés következtében elsüllyedt.

1942. májusában az Új-Mexikó átesett egy újabb felújításon a Washington állambeli Bremertonban lévő tengerészeti bázison. Ekkor eltávolításra került a 12 db 127 mm-es (5”/51 kaliber) löveg, helyet teremtve így még több légvédelmi fegyver számára.  A felújítást követően, mellyel augusztus 1-re készültek el a szakemberek, elhagyta San Francisco-t és elindult Hawaii felé, hogy felkészüljön a japánok elleni harcra.

Az Új-Mexikó és két testvérhajója, az Idaho és a Mississippi 1943-ban, Pearl Harbor-ban

1942. december 6. és 1943. március 22. között, konvojokat és szállító hajókat kísért a Fiji-szigetekre. Mielőtt visszatért volna pearl harbor-i támaszpontjára, hogy felkészüljön az aleut-szigeteki hadműveletre, járőr feladatokat látott el a Csendes-óceán délnyugati részén.

Május 17-én elindult az aleut-szigeteki Adak felé, mely kiindulási pontja volt, szintén a szigetcsoport részét képező Attu sziget elleni támadásnak. Ezt követően részt vett a július 21-én történt kiska-szigeti bombázásában is, mely hozzájárult az egy héttel későbbi japán csapatkivonáshoz.

Az aleut-szigeteki csata után a hajó sérüléseit a bremertoni tengerészeti bázison kijavították, így október 25-re visszatérhetett eredeti támaszpontjára, Pearl Harbor-ba. Itt a hajót felkészítették a Gilbert-szigetek elleni invázióra. A hadművelet alatt az Új-Mexikó számos különböző feladatot látott el, melyek közé tartozott a Makin-atoll bombása, a szállítóhajók éjszakai visszavonulásának fedezése, légi fedezet biztosítása a csapatok és felszerelések kirakodásához vagy fedező tűz biztosítása az anyahajók részére. A Gilbert-szigetek december 5-i elfoglalását követően a hajó visszatért Pearl Harborba.

1944

Az 1944-es év a hajó számára elég mozgalmasan indult. Január 12-én részese volt a Marshall-szigetek elfoglalására indult inváziós erőnek. Ennek keretében januártól márciusig számos alkalommal bombázta a szigetcsoport néhány szigetét, úgymint Kwajalein-t, Ebeye-t, Wotje-t, New Ireland-t és Kavieng-t. A Marshall-szigetek elfoglalását követően útban a Salamon-szigetek felé, ahol a Mariana-szigetek elfoglalását célzó hadgyakorlaton vett részt, megállt az ausztráliai Sydneyben.

Az Új-Mexikó egy úszó szárazdokkban történő javítás során

A nyár folyamán csatlakozott Tinian bomázásához, de bombázta Saipant és Guamot is nagyon sok alkalommal. Ellátott számos kísérő és védelmező feladatot, csapat és utánpótlást szállító konvojoknak és repülőgép-hordozóknak.

A Mariana-szigetek elleni sikeres inváziót követően a hajó visszatért a Washington állambeli Bremerton tengerészeti bázisra, ahol 1944. októbere és novembere folyamán újabb felújítást végeztek rajta. Ez után visszatért a fülöp-szigeteki Layte-öbölbe, ahol újabb kísérő feladatokat látott el. Jelenlétével támogatta az utánpótlást és ellátmányt szállító konvojokat.

Közreműködött a Fülöp-szigetek felszabadítását meghiúsítani igyekvő erős japán ellenállás megtörésében. Mielőtt a jól megérdemelt pihenőjét megkezdhette volna a Palau-szigeteken, néhány kisebb és szokásos feladat keretében kíséretet adott konvojoknak és fedező tüzet biztosított az inváziós erőknek.

1945

1945 eleje is hasonlóan indult a hajó számára mint az előző év. Első feladatát mindjárt január 6-án kapta, ekkor csatlakozott a Fülöp-szigetek részét képező Luzon-sziget megszállását előkészítő bombázáshoz. A hadművelet alatt az Új-Mexikót erős kamikaze támadás érte, amiben az egyik repülő a parancsnoki toronyba csapódva megölte Robert Walton Fleming hadtest parancsnokot és 29 további személyt. A halottak között volt egy magas rangú brit tiszt, Herbert Lumsden tábornok is. Megsérült, Bruce Fraser, a brit Csendes-óceáni Flotta parancsnoka is és további 87 fő, a legénység tagjai közül.

A támadás ellenére a hajó fegyverei sértetlenek maradtak, így azok sikeresen támogathatták a partraszálló erőket, mialatt a legénység kijavította a hajó sérüléseit. 

Az Okinava elleni invázióban, mely március 26-án kezdődött, részese volt annak a nagyszámú tűztámogatást nyújtó csoportnak, mely a szigeten tartózkodó japán erőket bombázta, hogy fedezetet nyújtson a partraszálló amerikai tengerészgyalogosoknak.

A május a hajó életében ismét a kamikaze támadásokról szólt. 11-én nyolc darab öngyilkos japán Shinyo csónak intézett ellene támadást, melyet sikerrel hárított el, megsemmisítve azokat. 12-én, ahogy közeledett az okinavai, hagushi-öbölbeli horgonyzóhelyéhez, miután lement a nap, két kamikaze repülő támadt rá. Az egyik repülő belecsapódott a hajóba, míg a másik sikeres bombatámadást tudott végrehajtani. A támadás következtében, a hajón tűz ütött ki és 54 tengerész életét vesztette, valamint további 119 megsebesült. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a személyzet tagjai mintegy 30 perc alatt megfékezték a keletkezett lángokat. Május 28-án a japán elleni invázió főpróbáját követően, a hajóban keletkezett károkat a fülöp-szigeteki Layte-öbölben javították ki.

Japán öngyilkos csónakok

Az Új-Mexikó éppen Saipan partjainál tartózkodott, amikor a háború augusztus 15-én véget ért. Másnap a hajó visszatért Okinavába hogy csatlakozzon a megszálló csapatokhoz, majd 27-én a Sagami-öbölben segítette az ejtőernyős csapatokat az Atsugi légitámaszpont átvételében. Másnap, azaz augusztus 28-án megérkezett a Tokyo-öbölbe, hogy részt vegyen a japán kapituláció aláírásánál. Szeptember 6-án, búcsút véve Japántól elindult, hogy Okinava és Hawaii érintésével át a Panama-csatornán október 17-én megérkezzen Bostonba.

Háború utáni időszak

Az Új-Mexikó nyugdíjazására végül 1946. július 16-án került sor Bostonban, majd neve a Tengerészet Hajójegyzékéből is törölésre került 1947. február 25-én. Ezzel a hajó véglegesen is kikerült a Haditengerészet szárnyai alól. Még ennek az évnek a végén november 9-én, 381.600 dollárért bontás céljából értékesítésre került.

De a hajótól nem lehetett ilyen könnyen megszabadulni, mint ahogy azt a háború során számos alkalommal bebizonyította. Miközben november 12-én, a New Jersey állambeli Newark-ba vontatták, egy erős viharban a vontatókötelek elszakadtak, így a hajó elszabadult és a rossz látási viszonyok miatt a két vontatóhajó elvesztette szem elől. A hajót másnap találta meg a Parti őrség repülője, 35 mérföldre a partoktól, ahol a két vontatóhajónak sikerült becserkésznie, így folytathatták útjukat a dokk felé.

Időközben Newark város elöljárói úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik újabb hajó bontását a város hajódokkjaiban, így megpróbáltak megtenni és bevetni mindent, hogy megakadályozzák a hajó bevontatását. Még két tűzoltóhajót is küldtek az akció elősegítésére. Az elkövetkező napokban a Lipsett Division of Luria Bross cég és Newark város képviselői megpróbáltak egyezségre jutni. A felek végül megegyeztek abban, hogy a város hozzájárul az Új-Mexikó és még két másik csatahajó, az Idaho és Wyoming szétbontásához, de cserébe a cég vállalja, hogy teljes mértékben elszállít minden hulladékot, valamint a három hajó bontását 9 hónapon belül befejezi. Amennyiben a bontás a megadott határidőig nem fejeződik be, úgy napi $1.000 büntetést kell fizetniük.

Az Új-Mexikó utolsó útjának végső szakaszán, a Newark-csatornán november 19-én ugyan az a két tűzoltó hajó kísérte, akik korábban megpróbálták meghiúsítani belépését az öbölbe. A végső tiszteletadási ünnepségen, melyet Newark város önkormányzata rendezett, számos iskola diákja lerótta tiszteletét a kiöregedett csatahajónak.

Végül a hajó bontása 1947. november 24-én kezdődött el és 1948. júliusában fejeződött be.

Forrás: http://www.wikiwand.com/en/USS_New_Mexico_(BB-40)

NEW MEXICO a WoWs-ban

Amikor ez az elemzés készül, a játék a 0.5.1.4-es verziónál tart, tehát legfőképp az ezt megelőző verziókban szerzett tapasztalatok alkotják ezen írás alapját.

Amikor úgy döntünk, hogy az amerikai oldalon elkezdünk a csatahajókkal játszani, előbb-utóbb eljutunk az NEW MEXICO-hoz, amely tier VI-os besorolást kapott. Legyünk türelmesek és kitartóak a korábbi csatahajókkal, még akkor is ha időnként megfordul a fejünkben hogy abbahagyjuk ezt az ágat, különben nem fogjuk megtapasztalni hogy milyen is egy házicicusnak álcázott fenevad gazdájának lenni. No de, menjünk csak szépen sorjában!

Kifejlesztés

A NEW MEXICO-t az előd NEW YORK csatahajón szükséges fejlesztések feloldásával, a kellő tapasztalati pont illetve kredit összegyűjtésével, valamint elköltésével tudjuk meglévő hajóarzenálunk részévé tenni.

Az alap NEW MEXICO

Újdonsült csatahajónk kezdetben 48.200 HP-val rendelkezik, ami több mint a japánok VI-os csatahajójának, a FUSO-nak 44.900 HP-ja. Hogy képben legyünk a vetélytársakat illetően, vessünk egy pillantást a többi csatahajóra is, melyekkel a csaták folyamán összefuthatunk: MYOGI: 42.800, WYOMING: 41.500, NEW YORK: 42.600, KONGO: 49.500, NAGATO: 49.000, COLORADO: 49.000, SOUTH CAROLINA: 53.700, AMAGI: 59.300. A későbbiek során, Ők fogják képezni az összehasonlítások alapját.

Páncélzat

Hajónk páncélzata a következő paraméterekkel rendelkezik:

• Citadella: 76-343 mm
• Felépítmény: 16-25 mm
• Törzs egyéb helyei: 25 mm
• Fedélzet: 16-89 mm

Annak érdekében, hogy szóra bírjuk ezeket a száraz adatokat, hasonlítsuk össze az értékeket a konkurensekével. Amint az észrevehető, a hajó legfontosabb része, azaz a citadella páncélzata a NEW MEXICO esetében a legvastagabb, felülmúlja a konkurensekét. Ugyanakkor a felépítménye gyengébbnek tűnik, mint a legtöbb japán hajóé. Ennek következménye, hogy másodlagos ágyúink egy része kicsit sérülékenyebb lehet. Citadellánk vastag páncélzatának köszönhetően a hajó jó bírja a gyűrődést. Természetesen, ha nem figyelünk és botor módon, az oldalunkat mutatjuk az ellenfélnek, akkor azok bizony gyorsan leamortizálhatnak bennünket. Ezért különösen fontos, hogy használjuk azt.

A fedélzet, akár csak a többi csatahajónál, nem túl izmos. A távolabbról indított lövedékek a nagyobb becsapódási szögnek köszönhetően könnyen átüthetik a fedélzetet. Ilyenkor azonban - köszönhetően citadellánk vastag páncélzatának és jó elrendezésének - általában nem okoznak nagyobb sérüléseket.

A hajó hajtóművei a citadellán belül helyezkednek el, így ezek szintén jól védettek. Ezért a csaták során nem fenyeget az veszély, hogy egy találattól mozgásképtelenné válunk, kiszolgáltatva az ellenfél tüzének. Természetesen nem kizárt az ilyesmi, de velem még sohasem fordult elő.

A lövegtornyok is megfelelő védelemmel lettek ellátva, de olykor-olykor előfordulhat náluk egy-egy kritikus találat.

Fő fegyverzet

A NEW MEXICO fő fegyverzetét, 12 db 356 mm-es löveg alkotja, melyek 4 toronyba, tornyonként 3-as csoportokban van telepítve. Az „A” és a „B” lövegtorony, a parancsnoki torony előtt foglal helyet és ágyúi előre felé tüzelnek, míg a „C” és „D” torony a hajó tatfedélzetén van és az ágyúik hátrafelé tüzelnek.

A hajó főlövegei alaphelyzetben 13,6 km-re lőnek, ami a harmadik legrosszabb érték a konkurensek között (WYMING: 11 km, FUSO 13,2 km). Minden más hajónak nagyobb a lőtávolsága még alap kiépítésben is.

Tűzsebességünk 1,8 lövés percenként, vagyis az újratöltési idő 33 mp. Rosszabb ugyan mint a WYOMING, a COLORADO, a NORTH CAROLINA, vagy a FUSO értékei, de jobb mint a NAGATO és az AMAGI újratöltési ideje.

A lövegtornyok, a 180°-os fordulatot 60 mp alatt teszik meg, ami az ág korábbi tagjaihoz hasonló, de jobb érték mint az utódoké. Ugyanakkor elmarad a legtöbb japán csatahajótól. Kitéríthetőségük nagyon jónak mondható. Minimálisan kell a törzset elfordítani ahhoz, hogy mind a négy torony ágyúi lővonalba kerüljenek. Ez mindenféleképpen előnyös egy tűzharc során.

A lövedék szórása 218 méter, ami az egyik legnagyobb a többi csatahajó között. Csak a NORTH CAROLINA és a NAGATO rendelkezik ennél nagyobb szórással alapkiépítésben. Ellenben ez a gyakorlatban abszolút nem érezhető, sőt mi több, a nagy elődhöz, a NEW YORK-hoz képest számos alkalommal olyan érzésünk lesz, mintha a lövedékeinkben mágnesek lennének, melyek így repülés közben vonzzák egymást. A NEW YORK sok játékost arra késztethet, hogy a találati arány növelése érdekében minden toronnyal külön-külön lőjön, mivel a viszonylag nagy szórás miatt a lövedékek előszeretettel a célpont helyett annak környékén a vízbe csapódnak. Ezzel ellentétben viszont a NEW MEXICO-nál hamar rájövünk, hogy az oldalsortüzek már nem csak az ellenséges hajók körül úszkáló delfinek agyonütésére alkalmasak, hanem hathatósan képesek redukálni a célpont HP-ját is. Sokszor fogjuk tapasztalni, hogy a 12 db lövedék gyönyörűen egy csoportban halad a célpont felé. Ilyenkor könnyen maradhatunk „bezoomolva”, gyönyörködve a látványban és imádkozva azért, hogy jól céloztunk. Tulajdonképpen ez az egyik olyan terület, ami a NEW MEXICO-t a hasonló szintű csatahajók rettegett ellenfelévé teszi.

Hajónk főlövegei is - akárcsak a többi csatahajóé - kétféle lövedék célba juttatására alkalmasak. Az egyik a páncéltörő vagy AP lövedék, ami 10.200 HP maximális sebzésre képes. Nagy átütésének köszönhetően a legtöbb célpontban jó hatékonysággal okoz, nagy károkat. Ez alól talán a magasabb osztályú csatahajók lehetnek kivételek a vastagabb páncél miatt, ami a lövedék nagyobb valószínűséggel történő lepattanását okozza. Ugyanakkor viszont nem javasolt használatuk a rombolók ellen, mivel sok esetben a lövedék csak keresztülhalad a hajótesten, minden nagyobb károkozás nélkül.

A másik típus, a nagy robbanóerejű lövedék vagy másik nevén a HE. Ez 4.900 HP maximális sebzésre képes és 27%-os valószínűséggel okoz tüzet a célponton. Ezzel a lövedékkel érdemes leginkább a rombolókat büntetni bátorságukért, amennyiben azok túl közel merészkednek hajónkhoz. Én továbbá még ezt szoktam használni az erősebb csatahajók ellen is, illetve amikor egy másik hajó közelít vagy távolodik és a kis profilnak köszönhetően kisebb a lényegi károkozás esélye. Használhatjuk az anyahajók ellen is, amennyiben az a célunk, hogy a tűz miatt az ne tudja elindítani vagy fogadni repülőit.

Másodlagos fegyverzet

A NEW MEXICO másodlagos fegyverzetét 14 db 127 mm-es löveg képezi, melyek maximálisan 4 km-es távolságra, 9,5 lövést adnak le percenként. Nagy robbanóerejű HE lövedékeikkel 1.800 HP sebzést tudnak okozni a felszíni célokban és 6%-os valószínűséggel gyújtják fel azokat. Kis lő távjuknak következően csak azon botor ellenfeleket tüntetik ki figyelmükkel, akik hajlandóak - vagy tudnak - ilyen közel merészkedni. Pontosságukat illetően leginkább csak azok zavarására alkalmasak.

Légvédelem

A NEW MEXICO is - akár csak társai - alapkiépítésben is rendelkezik némi légvédelemmel. Ezt 4 darab 76,2 mm-s löveg alkotja, mely 9 HP sebzést okoz a hajót 2 km-re megközelítő ellenséges repülőkben. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz hogy megállapítsuk, a hajó légvédelme alapkiépítésben hagy némi kívánnivalót maga után. Sokan ezért a törzs első fejlesztéséig, melyet szabad tapasztalatból (Free XP) finanszíroznak, el sem hagyják vele a kikötőt. Én személy szerint nem éreztem ennek hiányát, vagy azért mert szerencsés voltam, vagy a játékstílusom miatt nem támadtak olyan gyakran a repülök, hogy nélkülözhetetlen lett volna.

Mozgékonyság

A hajó meghajtó rendszere alapállapotban 32.000 lóerő leadására képes, mellyel a NEW MEXICO 18,5 csomós sebességgel képes „hasítani” a hullámokat. Ezzel a legtöbb amerikai társához hasonlóan inkább alkalmas egy vasárnapi sétahajókázásra, mintsem az ellenfél üldözésére vagy a pálya egy másik, kritikus pontján intézett gyors válaszcsapásra.

Bárkánk, egy 640 m-es sugarú körön képes megfordulni, ami igencsak jónak számít a vetélytársak között, főként japán ellenfeleihez mérten. A kormánylapát átfordulása 19,7 másodperc alatt történik meg, így a NEW MEXICO sajnos nem reagál túl gyorsan parancsainkra. Bár manőverező képessége nem a legrosszabb, e téren mindenképpen japán ellenfelei mögé kényszerül. Továbbá kicsit ront a helyzeten az alacsony végsebesség is. A torpedók elkerülése ezért kicsit nehézkesebb vele.

Felderíthetőség

Mielőtt a hajón eszközölhető fejlesztéseket átnéznénk, vessünk egy pillantást a rejtőzködő képességére. Alap esetben a NEW MEXICO-nkat már 14,2 km-ről észre fogják venni az ellenséges felszíni hajók. Ez a kiemelkedő érték a hajó egyik előnyös tulajdonsága lehetne, de a rövid lő táv miatt ezt nemigen tudjuk majd kihasználni. A hajó észlelhetősége a levegőből egy kicsit jobb, számszerűen 11,3 km.  Ez az érték az amerikai társak között átlagosnak számít, míg a japán csatahajókhoz képest mindenféleképpen előnyösebb.

Fejlesztések

Amint azt a légvédelem kapcsán említettem, vannak, akik első fejlesztésként a „B” hajótestet választják a javított légvédelem miatt még úgy is, hogy ezért szabad tapasztalati pontot kell feláldozniuk. Ha már szóba került ez a rész, kezdjük is a fejlesztések vizsgálatát a törzzsel, a meghajtó rendszer és tűzvezető rendszer előtt.

Törzs

Ahogyan a legtöbb hajónál, így a NEW MEXICO-nál is ez a terület hozza a legtöbb változást a hajónk életében. Illetve ezen a vonalon haladva juthatunk el a VII-es szintű csatahajóhoz, a COLORADO-hoz is.

A „B” hajótest

A „B”hajótest hatásait először a kinézet némi változásában érhetjük tetten. Ennek köszönhetően a két nagy kéményszerű árboc eltűnik a hajóról, illetve a törzs kiszélesedik, bár ez a hajó páncélzatát nem érinti. Ennek szerepe az eredeti hajón, a torpedók elleni védelem növelése volt (Anti Torpedo Bulges), a játékban viszont nem tapasztaltam ennek további előnyös hatását. A fejlesztés viszont - nem elhanyagolhatóan - megnöveli a hajó túlélését azáltal, hogy életerejét kerek 5.000 HP-val emeli. Így az eddigi 48.200 HP helyett, már 53.200 HP-ból gazdálkodhatunk a csaták során.

• Főfegyverzet: Elsődleges ágyúinkat is éri némi változtatás a törzs módosítása következtében. Ez pedig a lövedékek sebzésében jelentkezik. A páncéltörő (AP) lövedék sebzése 10.200 HP-ról 10.500 HP-ra nő, a nagy robbanóerejű (HE) lövedéké pedig 4.900 HP-ról 5.000 HP-ra és most már 30%-os eséllyel okoz tüzet.
• Másodlagos fegyverzet: A kiegészítő lövegeink, azaz a 127 mm-esek száma 14 db-ról 12 db-ra csökken, viszont védelmünk kiegészül újabb 127 mm-esekkel, melyek sebzése (1.800 HP) és lőtávolsága (4 km) ugyan megegyezik az előbbiekével, de ezek már 9%-os valószínűséggel okoznak tüzet az ellenséges hajókban. De talán a legfontosabb változás velük kapcsolatban, hogy tűzgyorsaságuk 14,8 lövés percenként, szemben a régi 9,5 lövés/perces értékkel.
• Légvédelem: Ahogy korábban említettem, a légvédelem terén az alap NEW MEXICO komoly korlátokkal küszködik. Ezen a helyzeten próbál javítani a fejlesztés azzal, hogy a korábbi 4 db 76,2 mm-es fegyverek eltávolításra kerülnek és helyükre beépítésre kerül 8 db 127 mm-es gépágyú, melyek 5 km-es sugarú körben 26 HP sebzés okozására képesek. Felszerelésre kerül továbbá 12 db 12,7 mm-es Browning géppuska is. Ezek hatótávolsága 0,9 km és 13 HP sebzést okoznak a repülőknek. A változásoknak köszönhetően így a NEW MEXICO már nem adja olyan könnyen az életét, de azért még mindig nem az a hajó, amiért a hordozók sokkal inkább néznek másik célpont után.
• Egyéb változások: A fejlesztés, még egy fontos területen hoz érezhető változást, ez pedig a hajó manőverező képessége. A kormánylapát átfordulási sebessége által javul túlélési képességünk és esélyünk. Az eddigi 19,7 mp lecsökken 14,1 mp-re, ami leginkább a torpedók kikerülésénél lesz nagy előny.

  A másik, kevésbé fontos változásnak köszönhetően, a NEW MEXICO kap egy felderítő repülőt, amelyet használva ideiglenesen megnövelhetjük a lő távot. Ez nagyon hasznos tud lenni, mivel a hajónk (minden egyéb fejlesztés és felszerelés nélkül) csak 13,6 km-re képes szeretetcsomagjait eljuttatni. Használhatjuk a repülőt arra is, hogy a megváltozott látószöget és perspektívát felhasználva egy takarásban lévő másik hajót vegyünk célba, amelyre a közvetlen rálátás a hagyományos módon nem, vagy csak részben lehetséges. Persze ettől a lövedékek ballisztikája még nem fog megváltozni, vagyis kicsit kisarkítva ha eddig sem tudtuk kilőni az ellenfél meghajtását a kéményén keresztül, akkor az most sem fog menni.

A „C” hajótest

A törzs további fejlesztésével eljuthatunk a „C” testhez, melyet felszerelve újabb bónuszokkal tehetjük gazdagabbá a NEW MEXICO-t. Az eddig megszokott részletességgel nézzük át, hogy melyek ezek a változtatások.

A kinézet apróbb változásait leszámítva a leghasznosabb adalék a páncélzat részleges javítása. Ahol ez tetten érhető az a citadella, melynek minimális értéke az eddigi 76 mm-ről 115 mm-re nő. Ebből az következik, hogy hajónk még jobban fogja bírni a gyűrődést. Másik része a hajó páncélzatának mely megerősítésre kerül az a fedélzet, mely így már 16-89 mm helyett, 16-140 mm lett. Ez pedig a nagy távolságból leadott lövésekkel szembeni ellenállóságát javítja a hajónak.

Az előző fejlesztéssel, a „B” testtel ellentétben a „C” test nem változtat sem a fő lövegek, sem pedig a másodlagos lövegek paraméterein.

• Légvédelem: A leginkább javítást igénylő terület a légvédelem, mely ennek a fejlesztésnek hála komoly átalakításon megy keresztül. A 8 db 127 mm-es gépágyú megmarad, ugyanakkor a 12,7 Browning géppuskák eltávolításra kerülnek és helyükre, 8 db 40 mm-es Bofors gépágyúk lettek beépítve, kettes csoportosításban, melyek hatótávolsága 3,5 km, sebzésük pedig 57 HP. A hajó kap még szintén 4 db 40 mm-es Bofors gépágyút, melyek eltérően az előzőektől 2,1 km-es hatótávval és 18 HP/perces sebzéssel rendelkeznek. És ha azt gondolnánk, hogy ez alkotja majd a hajó összes légvédelmét, akkor bizony tévedünk, ugyanis ezek mellé kapunk még 16 db 20 mm-es Oerlikon géppuskát, melyek kettes csoportokban próbálják elvenni a támadó gépek kedvét a bajkeveréstől. Ezeknek a fegyvereknek a maximális lő távja, szintén 2,1 km és sebzésük 70 HP.

  Most már elmondható a NEW MEXICO-ról, hogy nem az a hajó, melyet szívesen választ célpontjának bármely, rutinosabb hordozó kapitánya, főleg nem akkor, ha az nem egyedül szeli a habokat. Már két ilyen úszó légvédelmi bázis is bizony súlyos veszteségeket képes okozni az ellenfél légierejének.

• Egyéb változások: És mivel a jóból sosem elég, kapunk még egy kis segítséget a manőverező képességünkhöz is. Na nem arra kell mindjárt gondolni, hogy a hajó végsebességét illetően a vasárnapi sétahajóból igazi hadihajóvá fejlődik, hanem „csak” a kormánylapát agilitásán történik további javítás. Ezzel a korábbi 14,1 mp-es átfordulási idő 12,7-re csökken. Ez a meglehetősen jó érték a negyedik helyre repíti a NEW MEXICO-t a konkurensek versenyében. Ha akarjuk, ez még tovább növelhető a megfelelő felszerelés alkalmazásával, melynek hála kellő eséllyel tudunk elfordulni a torpedók elöl. Persze nem árt ehhez egy kicsit résen lennünk, továbbá imádkozni azért is, hogy a torpedóvető játékos ne legyen túl rutinos.

Meghajtás

Ladikunk törzsén végrehajtott módosításokon kívül a következő terület melyen babrálhatunk kicsit a jobb teljesítmény elérése végett, a hajó meghajtó rendszere. Ennek következtében lecserélhetjük, régi 32.000 lóerős turbináinkat az új 37.000 lőerős jószágokra, mellyel így a NEW MEXICO 2,5 csomó sebességnövekedést tudhat majd magáénak. Végsebességünk ezzel már eléri a bámulatos 21 csomót, amely segítségével bátran felvehetjük a versenyt bármely rombolóval. Persze azért azt nem árt még a futam legelején kikötni, hogy ők csak rükvercben versenyezhetnek.

Komolyra fordítva a szót, ez a sebesség növekedés sajnos még mindig nem teszi lehetővé, hogy a legtöbb hadihajóval képesek legyünk lépést tartani. Az amerikai vetélytársak közül ugyan csak a NORTH CAROLINA gyorsabb hajónknál, viszont az összes japán konkurens minden nagyobb megerőltetés nélkül képes lehagyni minket.

Tűzvezető rendszer

Az utolsó fejlesztési terület a tűzvezető rendszert érinti. Az itt végzett javításnak köszönhetően lövegeink most már 10%-kal messzebbről, vagyis 14,96 km-ről lesznek képesek megcsapolni ellenfeleink életerejét. Ez a növekedés bizony rá is fér a NEW MEXICO-ra, bár még így is a kisebb lő távval rendelkező csatahatók közé fog tartozni. A lő táv növekedése sajnos egy nem kívánt dolgot is hoz magával, ez pedig a lövedékek szóródásának növekedése. Számszerűsítve a dolgot, a korábbi 218 méter így 233 méterre növekszik. Hacsak az RNG nincs nagyon ellenünk, akkor ez a gyakorlatban csak minimálisan fog érződni.

Ajánlott felszerelések

Ha úgy gondoljuk - márpedig miért ne gondolnánk úgy - hogy hajónk még nem érte el teljesítőképességének határát, némi kredit beinvesztálása révén extra felszerelésekkel turbózhatjuk fel Őt. Ezeket négy csoportból szemezgetve alkalmazhatjuk a NEW MEXICO-n. 

Az első csoportban a következő extrák közül válogathatunk:

• Fő fegyverzet módosítása 1-es szint (Main Battery Modification 1): 20%-kal csökkenti a fő fegyverzet lőszer detonációjának esélyét, továbbá 20%-kal csökkenti azok működésképtelenné válásának esélyét, valamint szintén 20%-kal a javításukra fordított idő szükségességét.
• Légvédelmi fegyverzet módosítása 1-es szint (AA Gun Modification 1): 20%-kal növeli a légvédelmi fegyverek túlélési esélyét.
• Másodlagos fegyverek módosítása 1-es szint (Secondary Battery Modification 1): 20%-kal növeli a másodlagos fegyverek túlélési esélyét.

Második csoport:

• Tűzvezető rendszer módosítása 1-es szint (Gun Fire Control System Modification 1): 16%-kal megnöveli a fő lövegek maximális lőtávolságát.
• Fő fegyverzet módosítása, 2-es szint (Main Battery Modification 2): 10%-kal növeli a fő lövegek újratöltési idejét, cserébe 15%-kal növeli a fő lövegek fordulási sebességét.
• Légvédelmi fegyverzet módosítása 2-es szint (AA Gun Modification 2): 20%-kal növeli a légvédelmi fegyverek maximális lőtávolságát.
• Másodlagos fegyverek módosítása 2-es szint (Secondary Battery Modification 2): 20%-kal növeli a másodlagos fegyverek lőtávolságát valamint növeli azok pontosságát.

Harmadik Csoport:

• A kárelhárító rendszer módosítása 1-es szint (Damage Control System Modification 1): 3%-kal csökkenti a vízbetörés/süllyedés és 5%-kal a tüzek esélyét.
• Meghajtó rendszer módosítása 1-es szint (Propulsion Modification 1): 20%-kal csökkenti az esélyét, hogy a motorok működésképtelenné váljanak, valamint 20%-kal csökkenti a javításukra fordítandó időt. 
• Kormányrendszer módosítása 1-es szint (Steering Gears Modification 1): 20%-kal csökkenti a sérült kormánymű javítási idejét és 20%-kal annak esélyét, hogy működésképtelenné váljon egy találat következtében.

Negyedik csoport:

• A Kárelhárító rendszer módosítása 2-es szint (Damage Control System Modification 2): 15%-kal csökkenti a vízbetörés/süllyedés javítására és a tűz oltására fordítandó időt.
• Meghajtó rendszer módosítása 2-es szint (Propulsion Modification 2): A hajó 20%-kal gyorsabban fogja elérni a maximális teljesítményt.
• Kormányrendszer módosítása 2-es szint (Steering Gears Modification 2): 20%-kal csökkenti a kormány lapát átfordulási idejét.

Nézzük meg, hogy ezek közül én miket használok a NEW MEXICO-on:

• Fő fegyverzet módosítása, 1-es szint (Main Battery Modification 1): Mivel ez egy csatahajó a lassabb fajtából, elkerülhetetlen hogy be ne kapjunk egy-két lövést. Bár a tornyok jól páncélozottak, azért fő az óvatosság.
• Tűzvezető rendszer módosítása 1-es szint (Gun Fire Control System Modification 1): A nem túl combos lő távnak köszönhetően bármi, ami kitolja ezt a távolságot, igen csak jól jön. Így a hajó teljes kiépítésében 17,3 km-ről boldogíthatjuk az ellenfelet.
• A kárelhárító rendszer módosítása 1-es szint (Damage Control System Modification 1): Mivel lassúak vagyunk, sajnos ezáltal könnyebb célpontot jelentünk a rombolóknak és a repülőknek, akik nem restek olykor szivarjaikkal megkínálni minket.
• Kormányrendszer módosítása 2-es szint (Steering Gears Modification 2): Bár a „C” hajótest használatával a kormánylapát kellően mozgékonnyá válik, ennek ellenére úgy gondolom, hogy sebességünkből adódó hátrány miatt bizony jól jön egy kis extra segítség a fordulékonyságunkhoz. Ezzel 10,2 mp-re csökken az átfordulási idő, ami viszont már nagyon jónak számít.

Fogyóeszközök és álcafestések

Fogyóeszközökből - akár csak társai - a NEW MEXICO is a már megszokottakból válogathat.

• Kármentesítő felszerelés
• Javító készlet
• Felderítő repülő

Alaphelyzetben az 1-es szintűeket kapjuk a hajóhoz. Amennyiben úgy döntünk, hogy ezekből a 2-es szintű változatra van szükségünk, némi dublon vagy kredit beinvesztálása után fel is szerelhetjük hajónkra. A javított változatok annyiban térnek el az alap változatokhoz képest, hogy az újratöltődési idejük rövidebb.

Figyeljünk arra, hogy a javított változatokért meccsenként külön-külön kell fizetnünk, ami az árukat illetve a hajó hozamát tekintve nem mindig jó beruházás. Én ezért nem is használom, csak az alapváltozatot.

Álcafestések

A játék jelenlegi (amikor az elemzés készült) verziójában, módosítottak az álcafestéseken, így jelenleg háromféle festésből válogathatunk.

• Az első a felderíthetőségünkön javít, vagyis 3%-kal csökkenti az észlelési távolságát a hajónak. Ehhez, a szükséges kredit kicsengetésével juthatunk. 
• A második festés az ellenfél célzására gyakorol hatást, mivel 4%-kal rontja a ránk tüzet nyitó hajó lő pontosságát. Ehhez a festéshez, a megadott kredit leszurkolásával juthatunk.
• A harmadik fajta egy különleges festés, mely csak dublonért (aranyért) szerezhető meg és csökkenti az ellenfél lő pontosságát 4%-kal, valamint abban a csatában amelyikben használtuk, megnöveli a kapott tapasztalati pontunkat 100%-kal.

Kapitányi képzettségek

Ebben a részben nem fogok részletesen belemenni az egyes választható kapitányi képzettségekbe és azok hatásaiba, kitárgyalni minden egyes képzettség előnyeit és hátrányait. Akit érdekel, az alábbi linkeken olvashat róluk bővebben:

http://www.wows.hu/index.php/faq/item/50-kapitanyi-kepzettsegek-es-fejlesztes

http://www.wows.hu/index.php/faq/item/206-hogyan-fejlesszunk-kapitanyt-doubloon-nelkul

Ezek alapján lássuk, hogy melyek azok a képzettségek, melyeket én magam használok vagy tervezek használni a NEW MEXICO kapitányánál.

• 1-es szint: 
  • Alap tüzér kiképzés (Basic Firing Training): 10%-kal csökkenti a 155mm illetve az alatti ágyúk újratöltési idejét. Illetve 10%-kal növeli a légvédelmi fegyverek hatékonyságát / pontosságát.
• 2-es szint:
  • Ellenséges Tűz (Incoming Fire Alert): Jelzést ad arról, hogy az ellenfél tüzet nyitott a hajónkra, amennyiben a lövedék repülési ideje nagyobb, mint 6 mp.
  • A célzás szakértője (Expert Marksman): 2.5°/mp-cel növeli a 155 mm-es és az alatti lövegtornyok forgási sebességét, illetve 0.7°/mp-cel növeli a 155 mm felettiek forgási sebességét.
• 3-as szint:
  • Közelharc (Vigilance): 20%-kal növeli az ellenséges torpedók felderítéséhez szükséges távolságot.
  • Riadó készültség (High Alert): 10%-kal csökkenti a sérülések helyreállításához szükséges fogyóeszköz újratöltődési idejét.
• 4-es szint:
  • Utolsó vérig (Last Stand): A hajó részlegesen manőverezhető marad még akkor is, ha a motor vagy a kormányszerkezet működésképtelenné válik.
  • Fejlesztett tüzér kiképzés (Advanced Firing Training): 20%-kal növeli a 155 mm vagy az alatti lövegek lő távját, illetve 20%-kal a légvédelmi fegyverek lő távját.

Biztos vannak, akik nem minden általam választott képzettséggel értenek egyet. Az Ő érveik is elfogadhatóak, mivel az általuk választottak valószínűleg jobban illeszkednek a saját játékstílusukhoz. Ebből is látszik, hogy nincs egy konkrét kombináció, amely a leginkább alkalmas a NEW MEXICO-hoz.

Előnyök és hátrányok

Előnyök

• Erős páncélzat
• Jó manőverező képesség (a fejlesztések és az extrák után)
• Erős légvédelem (csak fejlesztve)
• Pontos lövegek

Hátrányok

• Kis végsebesség
• Viszonylag kis lő táv
• Alapkiépítésben gyenge légvédelem
• Kicsit lassú újratöltés

Javasolt játékstílus

Ebben a részben megpróbálom a lehető legobjektívebben összegyűjteni mindazokat a praktikákat és tanácsokat, melyeket a csaták során érdemes használni, illetve melyek segítenek elkerülni a kellemetlenségeket. Ezek elsősorban az én tapasztalataimra támaszkodnak, így valószínűleg lesz majd egy két olyan egyedi dolog, amelyre mindenkinek a saját játékstílusa alapján kell rájönnie. Kezdjük is!

A NEW MEXICO megvásárlása után még mielőtt „kigurulnánk” a kikötőből, javaslom áldozzunk fel némi kreditet az extra felszerelések oltárán és közülük amennyit csak az anyagi lehetőségeink engednek, szereljünk is fel hajónkra. Lévén hajónk alapkiépítésben szenved néhány hiányosságtól, de ezek segítségével csökkenthetjük ezek negatív hatását. Amennyiben az anyagi lehetőségünk nem engedi mindegyik extra megvételét, legalább a Tűzvezető rendszer 1-es szintű módosítását (Gun Fire Control System Modification 1) próbáljuk megszerezni, ezzel ugyanis extra 16%-os lőtávolság növekedést nyerünk, vagyis 13,6 km helyett 15,7 km-ről lövöldözhetjük a velünk szemben állókat. Ez az extra 2,1 km nagyon nagy segítség lesz, főleg a cirkálókkal szemben, akik így már sokkal kisebb eséllyel lobbanthatják szívünket lángra anélkül, hogy mi ne tudnánk viszonozni a kedvességüket.

Amikor elindul a csata, igyekezzünk egy gyors helyzetértékelést végezni. Figyeljük meg, hogy a pálya mely részéről indulunk, az milyen előnyöket és hátrányokat tartogat számunkra. Figyeljünk arra, hogy az egyes csapattársaink hová igyekeznek a pályán. Ezek fényében gondoljuk végig, hogy melyik az a része a pályának ahol ezek együttesével a legjobb teljesítményt tudjuk kicsikarni hajónkból és kellő támogatáshoz is juthatunk. Fontos, hogy még a meccs első percében átgondoljuk ezeket, mert mint említettem, a NEW MEXICO nem egy gyors jószág, viszont lassú. Így minél később ismerjük fel, hogy a rossz irányt választottuk, annál nehezebben tudjuk majd korrigálni hibánkat a későbbiek során. 

A hajó alapkiépítésben nem rendelkezik jó légvédelemmel, ezért igyekezzünk társulni valakihez, javítva így túlélési esélyeinket az ellenfél repülőivel szemben. Ezt akkor is érdemes megtenni, amikor hajónk „fullos”, de ilyenkor már nem csak azért, hogy társaink minket védjenek, hanem hogy erős légvédelmünkkel támogatva és kiegészítve őket, minél nagyobb veszteségeket okozhassunk ellenfeleink repülőrajainak. Ha a szituáció úgy hozza, bizony érdemes összeállni egy másik NEW MEXICO-val, mert így szinte garantált lesz a tiszta, és felhőtlen égbolt...

Mivel hajónk végsebessége meglehetősen alacsony, így nehéz lesz lépést tartani a csapattársainkkal illetve elmenekülni az ellenfél hajói elől. Ezért nagyon fontos, hogy tartsuk szemünket a térképen és a környezetünkön, hogy idejében észrevehessük, mikor jött el az áttörés vagy menekülés ideje. Ezzel együtt, igyekezzünk előre gondolkodni, mert amennyiben későn kapcsolunk, úgy bizony nagyon könnyen lemaradhatunk az akcióról, vagy már képtelenek leszünk visszavonulni a támadó ellenséges falka elöl.

Bár páncélzatunk meglehetősen erős és így a hajó jól bírja a gyürködést, azért nem árt arra törekednünk, hogy a lehető legkisebb profilt mutassunk magunkból, amikor nem tudunk lőni. Ezt elősegítve folyamatosan manőverezzünk, vagyis amikor tüzelésre készülünk fordítsuk el annyira a hajótörzset, hogy minden löveg éppen lővonalba kerüljön, majd amikor elindítottuk baráti jókívánságainkat (mind a 12-t) ellenfelünkhöz, igyekezzünk minél gyorsabban szembe vagy hátat fordítani neki. Ha jó ütemben csináljuk ezt, akkor az ágyúk betöltődése és lövegek lővonalba kerülése között minimális idő fog eltelni. Ehhez igyekezzünk ellenfeleinket 10-15 km közötti távon tartani, ugyanis a NEW MEXICO ezen a távon van igencsak elemében. Ez az a táv, amely kellően nagy ahhoz, hogy legyen időnk forgatni a hajót, de nem túl nagy a pontos és erőteljes válaszcsapások kivitelezéséhez. Amennyiben jól dolgozunk, magunk is meg fogunk lepődni hogy hajónk mennyi lövést képes elviselni nagyobb sebződés nélkül. Persze azért tartsuk készenlétben a javítókészletet, hátha szükség lesz rá.

Bátran használjuk az előbb ismertetett módon erős páncélunkat, mert ez az amire a NEW MEXICO készült. Arra hogy felfogja a sebzést a „puhább” hadihajók elől és áttörjön az ellenfél vonalain. Persze mint minden mást, tegyük ezt is ésszel és karöltve másokkal. Egyedül - ha nem muszáj - ne harcoljunk, kivéve 1v1-ben (bár ez is ellenfélfüggő...), mert hamar ledarálhatnak. Főleg a cirkálók szeretik, mert lassú és könnyen felgyújtható. Bár ez is inkább a magasabb osztályú cirkálók ellen fordulhat elő, ahol a cirkáló lőtávolsága már sokkal közelebb van a miénkhez.

Összegzés

Azokban akik még nem ismerik a NEW MEXICO-t, első látásra elég vegyes kép alakulhat ki bennük a hajóról. Egy olyan csatahajó képe, amely komoly erősségekkel, de ugyanakkor komoly hátrányokkal is rendelkezik. Az igazság az, hogy ennek van némi alapja, de ez leginkább csak a kezdetekben igaz. Amint elkezdünk haladni a fejlesztés útján, úgy enyésznek el a negatívumok és erősödnek tovább az erények.

A hajó légvédelme a fejlesztések révén igazán jól működő védelmi eszközzé fejlődik majd, melyet már nem csak saját magunk védelmére, hanem csapattársaink támogatására is felhasználhatunk.

A NEW MEXICO ágyúi már-már sebészi szikének fognak tűnni, amikkel arra is képesek leszünk, hogy az ellenfél hadihajójának kiszemelt részeit vegyük célba és találjuk el, okozva így hatalmas károkat. Lövegeink a papírformától eltérően meglehetősen pontosak, ezért az elődök után valóban élvezetessé válnak a tűzharcok.

Vastag páncélzatunknak és jó elrendezésének köszönhetően hajónk igazi keresztes lovagként felvértezve szállhat szembe ellenfeleivel. De az igazán jó harcosok nem csak rendelkeznek a kellő páncélzattal, hanem tudják is hogy hogyan használják azt. A NEW MEXICO által mi is megtapasztalhatjuk, hogy milyen is erős pajzzsal és fegyverrel csatába vonulni és taktikusan használva azokat, felülkerekedni ellenfeleinken.

Bár hajónk soha nem lesz egy gyors hadihajó, de azért idővel megtanuljuk kompenzálni ezt, páncélzata, pontossága és fordulékonysága által. Ezek azok az igazán fontos erények, amelyek által egy jó kapitány kezében a NEW MEXICO igazi kezes „vadállattá” cseperedik és válik a csatatér igazi ragadozójává.

---

Az elemzést írta: zstorok75